Személyközpontú módszereink

 
Órai differenciálás

Egyrészt a tehetséggondozás, másrészt a fejlesztés eszköze.  Mivel egy csoportban 12-15 diákunk van, tudunk figyelni az egyéni különbségekre. Különböző módokon tudunk – néha egyéni – tananyagot is készíteni számukra. Angol órán például az eltérő tudásszintbeli különbségek miatt készségek gyakorlásán és nem tankönyvön alapul a tanulás. Ugyanakkor van olyan diák, aki a saját tankönyvéből tanul, mert neki ez fontos.

 Elektronikus oktatás

A 2006-2007-es esztendő a PPP jegyében zajlott az iskolában. Tanár és diák párhuzamosan tanulta a Power Point prezentáció rendszerét. Egy fél év alatt jutottunk el oda, hogy minden közismereti tárgyat tanító tanárunk jól tudja használni ezt az eszközt. Ugyanígy robbant be életünkbe a Moodle oktatási keretrendszer, ami alkalmas rá, hogy a diákok számára elektronikus módon is biztosítsuk a tananyagot. Mivel minden tanárunk számítógépen dolgozza fel a tanulnivalókat, azok a diákok, akik szívesebben dolgoznak számítógépen, ilyen módon is hozzájuthatnak a feladatokhoz. Ez egyben a házi feladat, az otthoni munka vagy a hiányzás alatti tanulás lehetőségét is megadja. A technikai háttér biztosított: az iskolában kétgyerekenként jut mindenkire számítógép, van projektorunk, internet-hozzáférésünk.

 A két agyfélte összehangolása

Metodikánkban tudatosan törekszünk arra, hogy a tanulás hatékonyságát mindkét agyfélteke használata támogassa. Az egyik angol órán például dalszövegekkel ismerkedünk meg. Természetesen a szöveg rendelkezésre áll, a hagyományos módokon értelmezzük. Ugyanakkor a feldolgozásnál használjuk a következő ötleteket is: pantomimmel játszd el, vagy táncold el! Készíts a zenéhez egy prezentációt vagy diabemutatót! A dalszöveg mondatait külön kis papírokon kézhez kapva, rakd azokat sorba! Készíts egy karaokee-t! Írd ki az ismeretlen szavakat szókártyákra! Készíts egy képes szótárt vagy keresztrejtvényt a szavakból! Készíts egy montázst az új szavakból, ragassz magazinképeket a szövegbe! Készíts memória térképet = találd meg az asszociációs kapcsot a szavak között, tervezz CD borítót a dalhoz! Stb.

Eltérő tanulási stílusok

A tanulási stílusokkal kapcsolatos többféle megközelítést is megismerve, tudatosan igyekszünk feltérképezni a gyereket ebből a szempontból. Az év elején minden diákot felmértünk a Gardner-féle többszörös intelligencia teszttel, hogy megtudjuk, hol vannak az erősségei. A vizuális, audio-kinesztitikus tanulási megközelítés figyelembevétele részét képzi az órákra való tanári felkészülésnek. Elmélyedtünk a Hippokratészi felosztás gyakorlati következményeiben. Pl. A szangvinikus diák inkább rövid, rejtvényszerű, a kolerikus célorientált, forrásokra épülő, a melankolikus kreatív, táblázatokban fogalmazott, a flegmatikus kevés és nagyon könnyű házi feladatokkal tud hatékonyan dolgozni. Munkánk során figyelembe vesszük az MBTI rendszeréből adódó felosztást (intro- és extravertáltság stb.), de azt is tudjuk, hogy vannak gyakorlati, elméleti, töprengő és tevékeny diákok is. Tervezzük, hogy minden diákról készítünk egy egyéni Tanulási Stílus Térképet, amely tartalmazza az élettani, társas, érzelmi, környezeti és pszichológiai jellemzőit.

Memóriatérképek

A memóriatérképek használatával a hagyományos vázlatírás mellett igyekszünk alternatívát nyújtani a gyerekek számára. A hierarchikusan, lineárisan felépülő hagyományos vázlatok logikája mellett diákjaink megismerkednek a hálózatszerűen felépülő, többféle, többszintű kapcsolódási lehetőséget felvillantó memóriatérképpel. Ez elsődlegesen a vizuális memóriájú diákok tanulását segíti, de hisszük, hogy minden tanulási típusú gyerek számára fontos fejlődési lehetőségeket rejt magában, ha akár ugyanazokat az információkat többféle logika alapján összerendezve ismeri meg. 

Projektek

Egy-egy témát körbejárva a hangsúly az élményszerzésen és az alkotáson van. Általában egy nagy közös produktum a projektjeink eredménye (pl. a belső kinézetünk, vagy építettünk együtt hidat, hajót)

Témanapok

Rendszeresen, évente négyszer, ötször rendezünk témanapokat. A témát sokszor a diákok, sokszor a tanárok határozzák meg, van, hogy közös iskolagyűlésen döntünk. Ezeken a napokon műhelyekbe szervezzük a napot, a diákok választásuk szerint bejelentkeznek ezekre. Kérhetnek foglalkozásokat (ötletet adnak műhely témára) vagy természetesen vezethetnek is műhelyeket. A lényeg a színvonalas munka. Az utóbbi évek témái voltak: Higiénia, Erdő, Álom, Hősök

Elmenős programok

Újítás iskolánkban az „elmenős” (iskolán kívüli) programok széles körű rendszere. Eddig kétféle megközelítést használtunk. Az egyik – egymással akkor éppen nem nagyon jól élő – kilencedikes osztályunkban két hetente más külső helyszínre mentünk el egy-egy napra. Tanári kísérettel együtt, töltöttünk egy napot olyan helyszíneken, amit a gyerekekkel közösen választottunk ki. Fontos szempont volt, hogy olyan helyre látogassunk, ami a tantervi anyaghoz kapcsolható, hiszen a köztes hetekben az itt szerzett élmények feldolgozása folyt.  Így jutottunk el abban az évben a Madártani Intézetbe, a Sas-hegyi Természetvédelmi területre, a Hűvösvölgyi Drogintézetbe, a Megálló Drogprevenciós Központba, autóbuszgarázsba és hulladékhasznosítóba.

A 2006-2007-es tanévben egy másik fajta elmenős rendszert indítottunk el. Az akkori 9. osztály jól megfért egymással, nem volt szüksége a fenti rendszer csoportépítő hatására. Viszont a gyerekekkel közösen kísérleteztünk egy önálló tanulási formával. A diákok négyfős csoportokban meghatározhatták, hol szeretnének eltölteni egy napot. A tanárok ezekre a helyszínekre feladatlapokat készítettek. A gyerekeknek tehát aznap nem kellett iskolába jönniük, de a megadott határidőre le kellett adniuk a feladatlapot. Eredetileg az egész osztály nekiindult a városnak. Volt, akinek ez a forma nagyon hasznos volt, később is élt vele, és voltak, akik nem törődtek eleget a program munkarészével – nem adták le, vagy nem jó minőségben adták le a feladatlap megoldásait. Így végül most egy-egy csoport használja ezt a formát. Ők élvezik, bár pótolniuk kell az órán elhangzottakat is.