Inhalt

Projektszerű Oktatási Keretrendszer

Projektszerű Oktatási Keretrendszer (Pók)

Művelődéstörténet és tantárgyi integráció a 10. osztályban

A 2007/2008-as tanévben a 10. osztályban új megközelítéssel próbálunk egységet teremteni (főként a humán) tantárgyak között, a 10. évfolyamban oktatott művelődéstörténeti korszakok tematikájára építve.

A rendszer a „PÓK” (Projektszerű Oktatási Keretrendszer) nevet kapta, amely egyrészt azt jelenti, hogy az eddigi projektjeinken alkalmazott tantárgyi integráció, egységes szemlélet szerint tanítunk, másrészt egy olyan „nyolclábú” viszonyrendszert jelent, ami egy pók 8 lábához is hasonlítható. Minden korszak emberének a következőkhöz való viszonyát vizsgáljuk: önmaga, más emberek, Isten, szerelem, halál, pénz-hatalom, tudomány, természet.

A következő gondolatokból indultunk ki, az elmúlt évek tapasztalatai alapján:

Tegyük mindenki számára élvezetessé az oktatást! Igyekeztünk olyan területeket vizsgálni, amelyek érdeklik a diákokat: pl. szerelem, pénz, hatalom, másokhoz való viszony. Az egyes ciklusokban az adott kor emberének szemszögéből indulunk ki, és ezeket a viszonyokat vizsgáljuk.
Sok fogalmi zavar van a gyerekek fejében, nem értik vagy rosszul használják a fogalmakat. Tegyünk tehát rendet a fejükben! Tanuljanak meg kevesebb fogalmat, de azt pontosan, egymással összefüggő rendszerben! Reményeink szerint ez a kialakuló fogalmi háló nemcsak az érettségire való készüléskor fog sokat segíteni számukra, hanem mintát, struktúrát adhat az ismeretek, tudásanyagok későbbi feldolgozásához és rendszerezéséhez, ami elengedhetetlen készség a mai információs társadalomban.
A kerettantervben a magyar irodalom és a történelem tananyag időben nem teljesen párhuzamoson halad, pl. az irodalom a 10. osztályban mintegy 100 évvel előrébb jár. Célunk, hogy ugyanazt a tananyagot, korszakot tanulják egyszerre mindkét tárgyból, így talán könnyebben átlátják az egyes korszakok főbb eseményeit, jellemzőit, eszméit, problémáit. Hisszük, hogy az így valóban megvalósuló művelődéstörténeti integráció mélyíti az ismeretanyagot, és átláthatóbbá teszi az összefüggéseket.

A PÓK alapvetően tehát a magyar irodalomból és a történelemből indult ki. Ehhez kapcsolódik a társadalomismeret, amely a fogalmi bázist, illetve a viszonyrendszert vizsgálja, és a vizuális óra, mely főleg a képzőművészeti ágak segítségével világítja meg a korszak ismérveit. Angolórákon az aktuális témákat tanulják angolul (főleg az angol történelem kapcsán) míg az informatika segítséget, eszközt ad a kutatáshoz, rendszerezéshez. Ezenfelül a természettudományos tantárgyaknál is szó eshet az aktuális témákról, beépítve ezeket a kötelező tananyagba. A drámaórán az adott korszak drámai és színházi jellemzőivel, illetve a kort meghatározó problémákkal, gondolkodásmóddal ismerkednek a drámapedagógia nyújtotta lehetőségeken keresztül a diákok – sok minden átélhető, valóságos élménnyé válhat.

Az órák menete

Fontosnak tartjuk, hogy a diákoknak legyen idejük elmélyülni egy-egy témában, ezért pl. vannak 60 perces órák is. Az órákon sokféle tanulási formát használunk: tanári előadást, kiscsoportos, illetve egyéni munkát, beszélgetést, vitát, kutatást. Újdonságként beépítettük munkarendünkbe a több tanár által közösen tartott órákat – melyek célja, hogy mintát adjunk a gyerekek számára a párbeszédre, valamint az, hogy egyszerre több szempont is jelen lehessen az adott tananyag vizsgálatakor.

Tanév beosztása

A tanév 6 ciklusból, azaz 6 művelődéstörténeti korszakból áll. A művelődéstörténeti korszak talán a legátfogóbb kategória, ami a tantárgyi integrációt is biztosítja, illetve az egyes korok jellegzetességeit is magában foglalja.

I. A korai középkor (3 hét + 1 összefoglaló hét – szeptember-október)

II. A virágzó középkor (5 hét + 1 összefoglaló hét – október- november)

III. A reneszánsz (6 hét + 1 összefoglaló hét – december-január)

IV. A barokk (4 hét + 1 összefoglaló hét – február-március)

V. A klasszicizmus (6 hét + 1 összefoglaló hét – március-április)

VI. A romantika (5 hét + 1 összefoglaló hét – május-június)

Az egyes ciklusok során ugyanabból a sémából indulunk ki, ezért mindig ugyanazt a 8 szempontot, illetve viszonyt vizsgáljuk.

Az adott korszak lezárása – számonkérés:

Több lépcsőben adnak számot a diákok minden ciklus végén az elsajátított tananyagról.

1. Egyéni kutatás bemutatása (szóban és írásban), melynek elkészítésére rendelkezésre áll a teljes ciklus. Bármilyen témát lehet választani, ami az adott korszakra jellemző, és azt a „póklábak” viszonyain át kell vizsgálni. A diákok témavezetőt is kapnak a kutatáshoz, aki segíti őket a témaválasztástól, anyaggyűjtéstől kezdve egészen a végső formába öntésig.

2. Hagyományos dolgozatok az egyes tantárgyakból.

3. „Pók füzet” értékelése, ami tulajdonképpen egy művelődéstörténeti összefoglaló.

A ciklus végén a diákok írásbeli értékelést kapnak.